Cseresznyefa virágzáskor az az idő jut eszembe nékem,
mikor a te mosolyodnak szívgödrébe szeretett a szívem.
Nótás lelkem melegével könnyet sírva csókoltalak Téged,
Cseresznyefa virágzáskor kellett volna megesküdnöm véled.
Rég lehullott már azóta a cseresznyefa hófehér virága.
Szertefoszlott minden emlék, nem foglalom nevedet imámba.
/:Mégis hogyha mással látlak, megcsillan egy könnycsepp a szemembe,
Talán azért, mert mosolyod szívgödrébe, ez a bitang /bolond/ szívem van temetve.