mind hallgatnak
nincs kérdés
meddig tarthat
a tündöklés?
meddig bírom?
titkok mozgatják őket
de csak egyetlen szót várnak
fénylő sarlók vágják el
az égen tartó szálat
véget vetnének mindennek
nem számít mi az ára
felhőkön túlról dőlnek
a mélység párnájára
az egyik már betakarna
a másik többet akarna
háborút suttog egy harmadik
mindent kér, vagy semmit
nem várt még soha ennyit
szótlanul biztosan nem hagy itt
a legutolsó még csak vár
másabb minden másnál
lassú víz, messze visz csendesen
és túl sok már nem kell,
hogy levadásszon majd egyszer
túl a túl jól ismert véletlenen