Halkan lépkedek, ahol nem lát senki.
Egyedül ébredek, ahol nem vár senki.
Miről szólt az egész,
Hogyha bárhol is jársz, hogyha bárhol is élsz?
Hova tűnt a világ,
Hol a nap és az éj minket egymáshoz bújva talált?
Ahol elmúlt minden, mi fájt…
Tépd szét, ami múlt, ami fáj!
Ami nem kell már,
Tépd szét, ölelj át – a világ
Majd vigaszt nyújt!
Tépd szét…
Lassan véget ért egy el sem kezdett élet.
Mi mégis itt maradt, egy köddé vált ígéret.
Miről szólt az egész,
Hogyha bárhol is jársz, hogyha bárhol is élsz?
Hova tűnt a világ,
Hol a nap és az éj minket egymáshoz bújva talált?
Ahol elmúlt minden, mi fájt…
Tépd szét, ami múlt, ami fáj!
Ami nem kell már,
Tépd szét, ölelj át – a világ
Majd vigaszt nyújt!
Tépd szét…