Engem nem lehet elfelejteni,
értem könnyeket illik ejteni!
Lehet így, lehet úgy,
de ha nincs is közös út,
ábrándjaidban ott leszek, ugyanúgy!
Gyűlölt nappalok, hosszú éjszakák,
régi csók ízét őrzi még a szám!
Lehet így, lehet úgy,
derű, napfény, kacagás,
nem pótol engem soha más!
Ezennel eljött az az óra,
mely a búcsút hozza szelíden,
de emberemlékezet óta,
búcsúval nem ért véget még a szerelem
Engem nem lehet elfelejteni,
értem könnyeket illik ejteni,
lehet így, lehet úgy,
de az álmok mezején,
találkozunk még Te, meg én!
Ezennel eljött az az óra,
mely a búcsút hozza szelíden,
de ember emlékezet óta,
búcsúval nem ért veget még a szerelem
Engem nem lehet elfelejteni,
értem könnyeket illik ejteni,
lehet így, lehet úgy,
de az álmok mezején,
találkozunk még Te, meg én!