Élj!
Deego
Hányszor játszod le utólag mit hogyan tennél
Hogyha újra választhatnál, tényleg odamennél
Másokat nézve úgy érzed, hogy jobb vagy ennél
De ha a cipőjükben járnál Te is olyan lennél
Mint ők, mások vagyunk mégis egyek
Alul a tűz ami éget felül pedig várnak a mennyek
Mi a kettő közé ragadtunk és mindig attól függ
Hogy éppen melyiknél válik be minden apró trükk
Végig egyedül vagyunk, csak sokan elkísérnek
Az úton minden rossztól végig megkímélnek
A kedvesség, önzetlenség centijének
Az ad értelmet sokaknak, hogy épp meddig élnek
Lángok, felvillanások, csupán impulzusok
Boldogság vagy harag szülte inzultusok
Az ember régóta ilyen, mindig elbúj, ha fél
Eggyé vállunk a földdel vagy elfúj a szél
Éld meg minden percét
(Bárhogy is lesz)
Cipeld a terhét
(Úgy élhetnék)
Fontosabb nincs ennél
(Csak jegyezd meg)
Az légy ki lennél
Ragaszkodtam ahhoz kinek semmit sem jelentettem
Mindig akkor jöttem rá, mikor végleg elengedtem
A szörnyeimet belül, magamnak teremtettem
Mindig akkor jöttek újak, mikor végre felengedtem
Keserédes teher a beleérző készség
A napok súlya rajtam állandó az éhség
A megértésre, hogy amit látok az normális
Szélsőségeket élek meg, de mire vágyok az formális
Fény hangulatok hoznak régi emlékeket
A csillagokat nézem, az égi erkélyeket
Minden utca a sötétben mást ad nekem, mint nappal
Ha elfojtod a sírást, később belülről felszabdal
Impulzív az ember, egy élő kölcsönhatás
És az élet amit él félő hogy csak kölcsönlakás
Amit megszerzünk már régi ezért vágyunk az újra
Ha változásra vágyunk majd a sorsunk újra gyúrja
Éld meg minden percét
(Bárhogy is lesz)
Cipeld a terhét
(Úgy élhetnék)
Fontosabb nincs ennél
(Csak jegyezd meg)
Az légy ki lennél
Éld meg minden percét
Cipeld a terhét
Fontosabb nincs ennél
Az légy ki lennél
Hogyha újra választhatnál, tényleg odamennél
Másokat nézve úgy érzed, hogy jobb vagy ennél
De ha a cipőjükben járnál Te is olyan lennél
Mint ők, mások vagyunk mégis egyek
Alul a tűz ami éget felül pedig várnak a mennyek
Mi a kettő közé ragadtunk és mindig attól függ
Hogy éppen melyiknél válik be minden apró trükk
Végig egyedül vagyunk, csak sokan elkísérnek
Az úton minden rossztól végig megkímélnek
A kedvesség, önzetlenség centijének
Az ad értelmet sokaknak, hogy épp meddig élnek
Lángok, felvillanások, csupán impulzusok
Boldogság vagy harag szülte inzultusok
Az ember régóta ilyen, mindig elbúj, ha fél
Eggyé vállunk a földdel vagy elfúj a szél
Éld meg minden percét
(Bárhogy is lesz)
Cipeld a terhét
(Úgy élhetnék)
Fontosabb nincs ennél
(Csak jegyezd meg)
Az légy ki lennél
Ragaszkodtam ahhoz kinek semmit sem jelentettem
Mindig akkor jöttem rá, mikor végleg elengedtem
A szörnyeimet belül, magamnak teremtettem
Mindig akkor jöttek újak, mikor végre felengedtem
Keserédes teher a beleérző készség
A napok súlya rajtam állandó az éhség
A megértésre, hogy amit látok az normális
Szélsőségeket élek meg, de mire vágyok az formális
Fény hangulatok hoznak régi emlékeket
A csillagokat nézem, az égi erkélyeket
Minden utca a sötétben mást ad nekem, mint nappal
Ha elfojtod a sírást, később belülről felszabdal
Impulzív az ember, egy élő kölcsönhatás
És az élet amit él félő hogy csak kölcsönlakás
Amit megszerzünk már régi ezért vágyunk az újra
Ha változásra vágyunk majd a sorsunk újra gyúrja
Éld meg minden percét
(Bárhogy is lesz)
Cipeld a terhét
(Úgy élhetnék)
Fontosabb nincs ennél
(Csak jegyezd meg)
Az légy ki lennél
Éld meg minden percét
Cipeld a terhét
Fontosabb nincs ennél
Az légy ki lennél
kapcsolódó videók
