Életem sárban éltem,fájtak az álmok,
Nem hittem semmiben sem, gyűlölt az ég.
Sorsomat elfogadtam: tengernyi átok,
A végső pillanatban jött a remény.
Szent szívem élni hívott:
Gyere, küzdj velem, gyere, küzdj velem!
Felállni megtanított
Én írom a sorsomat: ez az én hitem
Vállalom, bármi jöjjön:
Ez az életem, az életem.
Álmaim elkísérnek,
Elérem a végtelent.
Jöttök és eltapostok: felállok újra.
Repülhet száz irányból felém a kő.
Hófehér fényben izzik lelkemnek útja,
Lángol a bennem éledt ősi erő.
Szent szívem élni hívott:
Gyere, küzdj velem, gyere, küzdj velem!
Felállni megtanított
Én írom a sorsomat: ez az én hitem
Vállalom, bármi jöjjön:
Ez az életem, az életem.
Álmaim elkísérnek,
Elérem a végtelent.
Mézben oldott mérgek-nem hatnak rám,
Virágzó sár-nem húz le már,
Vihar kél a mélyben-érzem,
A végzet vár.