Megkopott szobroknak bólintó fák
Szélben a téren sodródó ág
Madarak szállnak a hajnalon át
A köd, mint egy ázott kabát...úgy terül rád
Lépteim hordják az évek súlyát
Szívem már tudja, mit szemem nem lát
Hajnalon, nappalon, éjszakán át
Megyek csak egyre tovább...mindenen át
Képek: csúnyák és szépek
rosszak és jók
Múltam: megtalált vágyak
elveszett illúziók
Sírnak a felhők, úgy zokog az ég
Messze a nyár, a ragyogó-kék
Ősz van most újra, oly szomorú szép,
Hivatlan, fáradt vendég...ismerős rég
Képek: csúnyák és szépek
rosszak és jók
Múltam: megtalált vágyak
elveszett illúziók
Érzem: régi a hitem
de új az erő
Nézem: barátként jött el
és megért az őszi eső