Polonius:
Úgy hallottam Hamlethez mély érzelmek fűznek
Szép szavával elcsábított, s csak játszik véled
Vigyázz! Magadhoz mindig őszinte légy
El ne hidd, hogy király felesége lehetnél
Ophelia:
Szeretem őt teljes szívvel, s tudom jól, hogy ő is szeret
Szeretem őt teljes szívvel, akkor is, ha mindenki megvet
Polonius:
El kell hinned most leányom, csak vére lángol
Ám ez a tűz majd kialszik, vagy messze táncol
Hisz ő nem kérhet lányokat mint bárki más
Rang szerint választ majd asszonyt, és ez nem vitás
Ophelia:
Szeretem őt teljes szívvel, s tudom jól, hogy ő is szeret
Mért beszélsz most így hozzám, mért akarsz rosszat nekem
Polonius:
Csak érdekedben beszélek, higgy nekem lányom
Minden szavam téged félt, s a jövődet látom
Figyelj, ne találkozz Hamlettel,
Utasítsd hát el őt, így később sírnod nem kell
Ophelia:
Szeretem őt teljes szívvel, s tudom jól, hogy ő is szeret
Érzem szívem majd meg szakad, de megfogadom kérésed