(Hangai)
Lelkem eddig üres ház volt,
Melyben csak a szél tanyázott.
Zúgott süvitett, hozott hideget,
Jeget és telet.
Most nap járja át e házat.
Benne álmaim se fáznak.
Te vagy az a nap, szórod sugarad,
Hoztál szép nyarat.
Elszórta felhőit az ég , nehéz könnycseppjei
lehulltak.
Mint egy kisírt szem, a világ fölött.
mosolyogva feledteti a múltat.
Hogy napjaim nélküled múltak.
Hogy napjaim nélküled múltak.
(Vilma)
Lelkem eddig puszta ág volt
melyet a tél szele rázott.
Nem jött nyara még, hogy
kibontsa szép, sok zöld levelét.
Most erre a lombos ágra,
rászállt egy csapat madárka,
Ki e madaras, zöld lombos tavasz?
Te vagy, Te vagy az!
Elszórta felhőit az ég,
Nehéz köny csepjei lehulltak,
mint egy kisírt szem, a világ fölött
Mosolyogva feledteti a múltat.
Hogy napjaim nélküled múltak.
Hogy napjaim nélküled múltak.
(Hanga+Vilma)
Lelkem eddig puszta ág volt...