A testvéreket bosszantja a tarka, szép kabát
De főleg az, hogy álmokról fecseg órákon át
Azt álmodtam, hogy mind a búzánk jó magasra nőtt
És meghajolt a többi mind az egy kalász előtt
Az egy kalász, mit én arattam, lángolt, mint a nap
A többi szürke s gyatra volt és kisebb, mint a zab
Ettől persze tönkremegy egy kis családi cég
Mi úgy találtuk, Józsefből s az álmokból elég
De volt egy másik álmom is: az égi csillagok
Meghajoltak egy előtt, s az egy az én vagyok
Sorsszerűen állok én, tehát fölöttetek
Az államügy való nekem a szántóföld helyett
Hát ezt nem bírja senki sem, az öcskös elhülyült
Bennünk minden érzelem a fagypontig lehűlt!
Hát eddig mégis azt hittük, hogy annyit azért tud
Hogy egy ellen a 11 az mindig célba jut!
Az összes álma hazugság
szerintünk mind ez hazugság
reméljük,hogy csak hazugság
igen, de mi van ha nem!
igen,de mivan, ha nem!
Az álmok célja, tiszta sor: hogy elhiggyük, igaz,
Józsefből nagy úr lesz majd, belőlünk sült paraszt!
A kérdés József álmai
velóra válnak-e.
Ezt nem tudhatjuk, de az fix
hogy nincs köztünk helye.