van néha út, mirõl nem tudom még, hova tart,
és bárhova visz, kicsit összefolyik cél és rajt.
- csak te értheted
napjaim végén
- fáradt szívemet
amikor itt vagyok veled
- csak te érzed
így minden a régi,
engem ez vezet mindenen át!
míg forog a föld,
nekem te vagy a cél, mi mindig megmozdít.
míg magas az ég,
nekem te vagy a szél, mi oda felrepít.
míg éget a tûz,
nekem te vagy a lángja, ami felhevít.
amíg örvények nyelnek el,
te vagy minden part és minden híd.
van néha út, amit túlélni kell - az a cél.
s ha nincs gyõzelem, úgyis jó - neked elhiszem én.
- csak te értheted
napjaim végén
- fáradt szívemet
amikor itt vagyok veled
- csak te érzed így
így minden a régi,
engem ez vezet mindenen át!
míg forog a föld
nekem te vagy a cél, mi mindig megmozdít.
amíg magas az ég,
nekem te vagy a szél, mi oda felrepít.
míg éget a tûz,
nekem te vagy a lángja, ami felhevít.
amíg örvények nyelnek el,
te vagy minden part és minden híd.
- csak te értheted
napjaim végén
- fáradt szívemet
amikor itt vagyok veled
- csak te érzed így
így minden a régi,
engem ez vezet mindenen át!
nincs baj míg vársz, míg mellém állsz,
nincs baj míg vársz, míg mellém állsz,
nincs baj míg vársz, míg mellém állsz,
nincs baj míg vársz, míg mellém állsz.
míg forog a föld
nekem te vagy a cél, mi mindig megmozdít.
amíg magas az ég,
nekem te vagy a szél, mi oda felrepít.
Míg forog a föld nekem...