1. Éjjel még a csend is más,
Fent az ég, mint egy mélyvizű éjszÃnű tó.
Éjjel kell, hogy álmot láss,
Mert a szerelem hajnali átutazó.
R1. Fogd a kezem ne félj!
Gyere velem miénk ez az éj
R2. AmÃg a tűz csak értünk ég,
AmÃg a csend is nekünk szól,
AmÃg a kéz megérint még,
AmÃg a vágy elvarázsol,
R3. Ameddig te vagy az Å‘,
Örök a múló idő.
2. Hűvös kint a hajnal még,
Lassan szökik a tél, de mi itt maradunk.
Nézz rám, szemed tengerszép!
Benne ragyog az ég, s mi is benne vagyunk.
R1., R2., R3.
3. Reggel majd elmész, de az este újra nekünk jár,
Ez a sziget a tied, téged vár,
Ahol mienk a világ, gyere köss ki hát,
AmÃg nem sodor a tenger tovább!
R2.