Egyszer minden jó véget ér,
Mi az életemben elkísért,
Félek, hogy hamar eljön az a nap,
Mikor a barátok elhagynak,
Én is hétköznapi leszek,
Munka, feleség, gyerekek,
De most még kiélem magam,
Csinálok mindent, hogyha van
Pénzem és kedvem, mibõl nincs hiány,
De még messze a nyugdíj korhatár,
Korai lenne emlékeimbõl élni
De most már minden rendben van, nem kell félni!
De még korai örülni, mert még mindig itt vagyok, és megtudod:
ref.:
Minden éjjel és minden nappal,
Néha itallal néha mással,
Azt csináljuk amit nem szabad,
Egyszer majd agysejtünk nem marad.
Minden jó, mindenhol,
De mi mindig mindenkor,
Azt csináljuk amit nem szabad,
Egyszer majd agysejtünk nem marad,
Majd kérünk újat!
Így most tizennyolc évesen,
Azt mondom teljes az életem.
Ex és leendõ barátnõk,
Voltak és lesznek remélhetõ.
Volt sok jó és rossz tapasztalat,
És ez mindig az enyém marad.
Egyszer majd a lantot én is leteszem,
75,5 évesen.
Tolószékben majd remélem,
Azt mondhatom, sok mindent megéltem!
De még korai örülni, mert még mindig itt vagyok,
És megtudod:
ref.:
Minden éjjel és minden nappal,
Néha itallal néha mással,
Azt csináljuk amit nem szabad,
Egyszer majd agysejtünk nem marad.
Minden jó, mindenhol,
De mi mindig mindenkor,
Azt csináljuk amit nem szabad,
Egyszer majd agysejtünk nem marad,
Majd kérünk újat!
ref.:
Minden éjjel és minden nappal,
Néha itallal néha mással,
Azt csináljuk amit nem szabad,
Egyszer majd agysejtünk nem marad.
Minden jó, mindenhol,
De mi mindig mindenkor,
Azt csináljuk amit nem szabad,
Egyszer majd agysejtünk nem marad,
Majd kérünk újat!
Majd kérünk újat!!!