Székely asszony az én anyám sírva sirat engem
Hogy a székelyt az úr Isten ily nagyon megverte
Kicsi házán oláh rongyot fújdogál a szellő
Hogy nézheti, hogy tűrheti ezt a nagy teremtő
Ne sírj, ne sírj édesanyám, elmúlik a bánat
Amikor majd udvarodba magyar fiúk járnak
Piros fehér rózsa nyílik, harmatozó zöldel
Haza jövünk édesanyám, haza jövünk ősszel.