Bácsikám, jó öreg Fezziwig, megjárta Amerikát.
Oda meg vissza, mert nem soká bírta, hajózott óceánon át.
Sok unatkozó utasnak ő mindig tudott egy jó mesét,
Olyat, mi vigasztal, a Nagy Kerekasztal óriás hőseiét:
Hős trubadúr volt Sir Gawain, a Zöldképű Lovag,
Amerre járt, ott szűz leányok, meg fejek hulltanak.
De nagy feledékeny is volt e vitéz, bolond hírében állt:
Beszélték róla, hogy leölt egy szüzet, s egy sárkányt felcsinált.
Igen derék volt másik is, mázsás Sir Lavolat.
Páncélt se húzott, már sorra dőltek alóla a lovak.
Csak egyszer volt, hogy páncélba bújt, mielőtt lóra ült,
S a nagy melegben, lám, szegény, saját zsírjába sült.
No, csak kupát erre gyorsan! Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk! Ájriájrihé! Igyunk! Ájdihajdihó!
Gyerünk! Hörpintsük ki gyorsan! Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk, hadd repüljön még jobban e lusta vén hajó!
De jó lovagok közt a legkülönb a dicső Parsifal.
A szűz lovag, kinek írva volt, hogy övé lesz a Grál.
Bár mondták róla, nem helyes, hogyha túl sokat ugrál,
Mert fogalma sincs, hogy mi is az a kincs, mit úgy hívnak, hogy Grál!
Fezziwig, hóbortos bácsikám részeg volt akkorra már.
Lovagi torna, ha adódott volna, biztosan sorompóba áll.
Se Sir Sagramont, se Sir Dilodan őt nem rettenti el,
Ha ott a kezében egy jó kupa bor, minek őneki Grál-kehely!
No, csak kupát erre gyorsan! Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk! Ájriájrihé! Igyunk! Ájdihajdihó!
Gyerünk! Hörpintsük ki gyorsan! Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk, hadd repüljön még jobban e lusta vén hajó!
No, csak kupát erre gyorsan! Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk! Ájriájrihé! Igyunk! Ájdihajdihó!
Gyerünk! Hörpintsük ki gyorsan! Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk,||: hadd repüljön még jobban e lusta vén hajó! : || Hejhó!