1. Hunyd be a szemed, ha félsz, hogy port hintek bele.
Lassan rohadsz te is, mint az úton gázolt kutya kifordult bele.
Nekem nem kell, hogy az orvos segÃtsen rajtam.
Elkezdtem, megcsinálom, én befejezem, amit akartam.
2. Régóta keresem a választ,
Megyek körbe-körbe, mint az állat, akkor is, ha fáraszt.
Hol van a jel, amiben hihetnénk?
Tudnom kell, mielőtt útnak indulnék.
R. Van ördög, van isten,
Van minden, amiben hittem.
Van test, van lélek,
És én most ebben a testben élek.
3. Az úton a hullák temetetlenül hevernek.
Hogyha nem tudod még, hogy ki vagy, hát majd megtanulod, ha vernek.
Rendben, hogyha itt kell lennem,
Én bÃzok benned, csak te is bÃzzál bennem!
R.
"Akinek értelme van,
Számlálja meg a fenevad számát!
Mert emberi szám az:
És annak száma hatszázhatvanhat."
(János 13, 18)