Egyedül utazom a vonaton
A vonat visz, én meg hagyom,
Hogy vigyen csak amerre lát
Ha nem áll meg, hát megy tovább
Az ablakban látom a mosolyom
Ha leszállunk majd otthagyom,
Hogy hadd lássa a nagyvilág,
Hogy hogy' mosolyog egy remeterák
Utazom, utazom, utazom, utazom...
A cigifüstöt is otthagyom
Meg a sörösüveget a peronon
És csöpögő orral lemosom
A rúzsfoltot a talpamon
És a könyveket meg kidobom
És utoljára meghagyom,
Hogy legalább mélyre ássatok
Mert képes vagyok és kimászom
Utazom, utazom, utazom, utazom...