A királynő egy várkastélyban él
A tornyok között fujdogál a szél
És mindig szerda van,
Ott él boldogan ő,
Szerdakirálynő
Zöld fény játszik repkedő haján,
A Merkúr bolygó néz be az ablakán,
Az óra mindig áll,
Soha nincs ősz, se nyár, se tél,
Csak tavaszi enyhe szél.
Ha leszáll a Földre,
Egy szerdai délután,
Újságot árul egy főúton.
Szerdakirálynő
Piros van és megáll a forgalom,
Esti Hírlapot nyújt be az ablakodon,
És közben rád nevet
Te rögtön megismered ez ő,
Szerdakirálynő
És mondanál valami nagyon fontosat,
De amit most érzel, arra nincsenek szavak
Az egész egy pillanat,
És máris tovább szalad ő,
Szerdakirálynő
Ha szerdára ébredsz,
mostmár jól tudod,
valahol mindig itt van ő,
Szerdakirálynő
Szerdakirálynő