Harangoznak a mi kis falunkban,
Édesanyám menjen a templomba.
Imádkozzon, s a jó Istent kérje,
Hogy a fiát semmi baj ne érje
Valahol a messze idegenbe.
Túl a vizen nádfödeles kis ház,
Ablakában sírdogál egy kislány.
Ne sírj kislány lesz még jobb is meglásd,
Ha majd egyszer viszontlátjuk egymást,
Csak még egyszer haza tudnék menni.
Arra kérem édes, jó anyámat
őrízze meg nékem a babámat!
Legyen virág mindig ablakába,
hazatértem szeretettel várja, ha eljön a boldogság órája
Most, hogy haza segített az Isten,
Olyan árva, olyan kihalt minden.
Az hagyott el, akit úgy imádtam,
Akiért én mindig haza vágytam.
Jobb lett volna messze idegenben.