Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Harcolj, ha kell, régi új népedért!
Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Mondd újra el, hogy néped mit remél!
És az emberek szívében egy új dal, s egy új lélek árad szét,
S újra él!
És a szívben a szó, ami sok száz éven át, elrejtve várt,
Most újra fényt talál!
Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Harcolj, ha kell, régi új népedért!
Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Mondd újra el, hogy néped mit remél!
És az emberek kezében, az akarat, s az igazság hoz fordulást,
Megújulást!
Így álmodom én, látok egy új hazát, s ez az érzés kihajt,
Hiszen újra fényt talált!
Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Harcolj, ha kell, régi új népedért!
Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Mondd újra el, hogy néped mit remél!
Ha a fény beköszönt, vele éled az Ország!
S, ha van a szívben öröm, veled írja a sorsát!
Gyere, nyújtsd a két kezed, indulj hát!
Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Harcolj, ha kell, régi új népedért!
Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Mondd újra el, hogy néped mit remél!
Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Harcolj, ha kell, régi új népedért!
Kitörő örömre lelj, végre Magyarország,
Mondd újra el, hogy néped mit remél!