Látom azt mi történt, kitisztult a kép.
Átérzem a múltat, hallom üzenetét.
Itt van már előttem, a zúgó nagy tömeg.
Felbolydult a város, még a föld is beleremeg.
Minden kéz csak egy felé mutat.
Minden szív a harag lángján ég.
A szavak halált hordanak szét.
Az arcok mögött gyűlölet,
Mindez semmiért!
A vádlott ott áll szótlanul, várja ítéletét.
Refr:
Te is ott voltál, le nem tagadhatnád.
Az idő nem mosta el a vérző sebek nyomát.
Te is ott voltál a morajló tömeggel.
Miattad is halt egy ártatlan ember!
Ott van Ő szelíden, bár teste meggyötört.
Megtépett ruhája vérétől megjelölt.
Mindenki magára hagyta, megtagadta nevét.
Elbujdostak gyáván, akik annyira szerették.
Meglendült a korbács,
Minden ökölbe tartott durva kéz.
Bottal is vertek rajta még.
Kínozták a gúnyszavak, de tűrte szótlanul.
Pálcát törtek felette.
Halál ártatlanul!
Refr: Te is ott voltál…
Aki bűneinkkel felment a Golgotára.
Súlyos keresztet hordott, életét adta.
Miattunk folyt, hullott a drága vér.
Így mosta tisztára, gyilkosai szívét.