Mikor idegenbe visz néha a végzet,
Várom azt a percet,mikor hazatérek
Hív a vén Hargita, itt legszebb a hajnal
Tele van a szívem égőszerelemmel, sok-sok édes dallal.
Itthon szebben ragyog a csillag az égen
Fenyves erdő búsan muzsikál a szélben
Régi szeretőmmel szedek vad virágot
Én csak itthon érzem, hogy mennyire szeretem, ezt a nagy világot.