Nyáron újra fesztiválhelyszínné változik a veszprémi Gyárkert
tovább
Úgy szeress
Tandem
1. Szíved legyen, mint a hó,
Oly tiszta és ragyogó,
Halkan, puhán, csendesen,
Borítson el teljesen.
De mégse, mégse hó legyen,
Ne érintsen hidegen,
Nehogy egy furcsa reggelen
A szíved helyén csak jég legyen.
Refrén: Úgy szeress, ahogy szivárvány a színeket,
Úgy ölelj, ahogy napsugár a réteket!
2. Szíved legyen inkább tűz,
Egy meghitt kandalló belül,
Meleg fénye rámragyog,
Tudom, így fázni nem fogok!
De nem, nem, nehogy tűz legyen,
A füsttől mindig könnyezem,
Falánksága végtelen,
Megégetne, azt hiszem.
Refr.
3. Szíved talán víz legyen,
Ringasson el kedvesen,
S ha forrón süt le rám a nap,
Te olthatnád szomjamat.
De mégsem, víz az nem lehet,
Hisz a víz sokszor félelmetes,
Hogyha jön egy vad vihar,
Oly sok hullámot kavar.
Refr.
4. Nincsen arra földi szó,
Milyen egy szív, hogyha jó,
Nézzünk hát az égre fel,
A mennyből hozzánk így jön el.
Töltse el a szívünket
Istentől jött szeretet,
Mert ha Isten lelke tölti el,
Szívünk új életre kel.
Refr.
Oly tiszta és ragyogó,
Halkan, puhán, csendesen,
Borítson el teljesen.
De mégse, mégse hó legyen,
Ne érintsen hidegen,
Nehogy egy furcsa reggelen
A szíved helyén csak jég legyen.
Refrén: Úgy szeress, ahogy szivárvány a színeket,
Úgy ölelj, ahogy napsugár a réteket!
2. Szíved legyen inkább tűz,
Egy meghitt kandalló belül,
Meleg fénye rámragyog,
Tudom, így fázni nem fogok!
De nem, nem, nehogy tűz legyen,
A füsttől mindig könnyezem,
Falánksága végtelen,
Megégetne, azt hiszem.
Refr.
3. Szíved talán víz legyen,
Ringasson el kedvesen,
S ha forrón süt le rám a nap,
Te olthatnád szomjamat.
De mégsem, víz az nem lehet,
Hisz a víz sokszor félelmetes,
Hogyha jön egy vad vihar,
Oly sok hullámot kavar.
Refr.
4. Nincsen arra földi szó,
Milyen egy szív, hogyha jó,
Nézzünk hát az égre fel,
A mennyből hozzánk így jön el.
Töltse el a szívünket
Istentől jött szeretet,
Mert ha Isten lelke tölti el,
Szívünk új életre kel.
Refr.
kapcsolódó videók
keressük!
