Távol vagy, épp' csak az álmomban létezel,
nem érzem illatod, nem hallom, ha
kérdezel még,
de a holnap már miénk!
Éjszaka nézem a csillagokat,
remeg a szívem, a holdra mutat és vár,
mindig visszavár!
Ébren vagy, fázol, a Hold melegít,
suttogja távoli, kék szavait.
Várok rád, ha nem vagy itt:
Gyere már!
Éjszaka nézem a csillagokat,
remeg a szívem, a holdra mutat és vár,
mindig visszavár!
Telefonhívástól kel fel a Nap,
internet-őrület, hol a szavad, úgy kell!
Kell, hogy rámtalálj!