1. Este elszökik a fény, új kapukhoz ér,
Szunnyadókat ébreszt fel a föld másik felén.
Hunyd le két szemed, hisz rég álmos lehetsz,
S gondolatban nyújtsd felém két elfáradt kezed,
R. Az álmok szép játszóterén, ahol mindig él a fény,
Gyere, szállj velem, gyere, szállj velem!
És ha nem láttál sosem, az sem érdekes nekem,
Gyere, szállj velem, gyere, szállj velem!
Velem!
2. Rosszat álmodom, fáradt lesz napom,
Fáradt vagyok, álmomban is üldöz nappalom,
Volt már alkalom, s másnak is, tudom,
Nem volt biztos, élek tán, vagy mindezt csak álmodom?
R.