Nem tehetek mást - szeretlek téged.
Hogyan érjem el, hogy rám figyelj?
Kegyetlen az éj – hiányod ébreszt.
Nem ölelsz át, nem vagy itt velem.
Gyöngéd szavadért - mit vársz cserébe?
Oly fukarul mérsz – a vígaszból!
Hazudj, csak azt ne mondd, hogy vége!
„Vége” – mennyi kínnal jár a szó!
Hogy fáj… hogy fáj!
Szomorú kis életemben
Egyedül csak te voltál a jó.
Hogy fáj… hogy fáj!
Ne mondd, hogy elmúlt minden,
Kérlek, ne mondd még!
„Vége” – mennyi kínnal jár a szó!
Nem tehetek mást – szeretlek téged.
Kinek örülsz most – merre, hol?
Kegyetlen az éj – hiányod ébreszt.
Nem ölelsz többé már,
Nem ölelsz – vége már!
„Vége” – mennyi kínnal jár a szó!