A kék tűzeső

Kaláka

Kék tűzeső hamu lett, lemondtam a kóborlásról.
Legelőször most szeretek, búcsúzva duhajkodástól.
Kívántam a bort, a leányt; s mi voltam? Elgazosult kert.
De most az ivást, mulatást megutáltam: rontja az embert.

Csak téged lássalak én, az örvényt barna szemedben.
Ne bolyongj a múlt sűrűjén, ne lakjék más a szívedben.
Te finom suhanású leány, makacs szíved érti-e végre,
A csibész szeretni tud ám, és engedelmes a vére.

Fene mind az ivóhelyeket. Verset sem írok, ha kívánod.
Simogatnám lágy kezedet, s hajadat, mint őszi virágot.
Örökre nyomodba megyek - itthon, vagy akárhova távol.
Legelőször most szeretek búcsúzva duhajkodástól.

Örökre nyomodba megyek - itthon, vagy akárhova távol.
Legelőször most szeretek búcsúzva duhajkodástól.
előadó: Kaláka
album címe: A fekete ember
megjelenés: keressük!
hossz: 2:13
kiadó: Hungaroton
zeneszerző: Gryllus Dániel

szövegíró: Esenin Sergej Aleksandrovich

stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 14544
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i