Kő lesz kő, szél lesz a szél,
Minden hang az égig felér.
Tűz lesz tűz, tél lesz a tél,
Ha csillag hív indulj felé.
Festett kép, semmiért,
Szó lesz szó mindenért.
Mire a nap a földre ér,
Megtalálod ki benned él.
Zöld lesz zöld, kék lesz a kék,
A szeretet, tenyeredbe fér.
Nem lesz vád, mi elkísér,
Mások bűneiért.
Egy madár, egy hófehér,
Elvisz téged, felhők fölé.
Így szól hozzád, csak az él,
Az él, ki sohase fél.
Refrén:
Legyen tiéd, legyen enyém,
Égjen gyertya, a lelkekért.
Legyen tűz, égjen a fény,
A táltosok fiaiért.
Ágról ágra, szájról szájra,
Száll az ének, eljut hozzád.
Kéz lesz kéz, arcod az arcod,
Mit tükörben látsz, lesz a való világ.
Refrén:
Legyen tiéd, legyen enyém,
Égjen gyertya, a lelkekért.
Legyen tűz, égjen a fény,
A táltosok fiaiért.
Legyen tiéd, legyen enyém,
Égjen gyertya, a lelkekért.
Legyen tűz, égjen a fény,
A táltosok fiaiért.
Legyen tiéd, legyen enyém,
Égjen gyertya, a lelkekért.
Legyen tűz, égjen a fény,
A táltosok fiaiért.