Kisgyerek voltam, mikor azt hittem, hogy mesébe illõ lesz az életem
Naiv és könnyelmû gyerek lettem, és csak a csalódásokat nézhetem
A pofonok jöttek egymás után, és a tapasztalatom egyre n?tt
Felnõtt ember lettem, mire rájöttem, hogy az emberekkel van egy kis bökkenõ
Undorító gonosz emberek, csak a saját hasznukat lesik
Ha te a naptól, boldog vagy, hidd el, csak akkor örülnek, hogyha épp esik
Sárga irigység, sárga az ég
A világ sárga gyûlöletben ég
Gyarló az ember, mocskos a nép,
Mindig hátulról döf beléd
Rá kellett jönnöm, mások is akarják, azt, ami nekem van, és el is marják
Irigység tombol a sárga szívekben, ami a másé, õk csak azt akarják
Keményen dolgoztam az életemben, harcoltam az érdemeimért, s ami lettem
Mások ezt lángban égõ szemekkel nézik, gyilkos láng gyúl a sárga szívekben
A világ már csak ilyen marad, hidd el nincs segítség, inkább védd meg magad
Nem tudom meddig bírom a nyomást még, mikor a hátamba döfnek, és eljön a vég