Volt már úgy, hogy sokáig hallgatnod kellett,
Volt már úgy, hogy fájt nagyon a valóság.
Volt már úgy, hogy álltál az út mellett,
Volt már, hogy szóltál és befogták a szád.
Volt már úgy, hogy üres volt minden zsebed,
Volt már, hogy ittál de szomjas maradtál.
Hittél valami szép mesében, végül semmi sem maradt,
töröld meg fáradt kezeddel könnytől nedves arcodat
És bátran, bátran nézz az ég felé!
Nézd csak, nézd, hogy kel fel a Nap,
Szórja, szórja a sugarakat.
Nézd csak, nézd, hogy kel fel a Nap,
Hidd el leszel még sokkal boldogabb!
Volt már úgy, hogy üres volt minden zsebed,
Volt már, hogy ittál de szomjas maradtál.
Hittél valami szép mesében, végül semmi sem maradt,
töröld meg fáradt kezeddel könnytől nedves arcodat
És bátran, bátran nézz az ég felé!
Nézd csak, nézd, hogy kel fel a Nap,
Szórja, szórja a sugarakat.
Nézd csak, nézd, hogy kel fel a Nap,
Hidd el leszel még sokkal boldogabb!