Vesztett háborúk és veszett a nép
Elõttük áll a bálvány; meredten lenéz
Minden szava hitvány és hazugság
Megtévesztett tömeg; neki gyönyörû látvány
Szemükbe vigyorog; de már remeg az oltár
Rend, erõ, becsület; súgja halkan a forradalom szele
Izzik már a lég; lángol a bársony szék
Menekül a gyáva; fut a példakép
Éljen a forradalom és folyjon a vér
Elárult hazánk földjére, fröccsen szerte szét
Az áruló vére; a hazaáruló vér
Rend, erõ, becsület; üvölti a forradalom szele
Dühöng a forradalom és ömlik a vér
Nem hazudik többé; meghalt a bálvány
A hullahegyek lassan, az égig érnek
Egy alak õrjöng; üvölt a tetején
Õ az, megszületett, az új eszménykép
Kezdõdik minden; minden újra és soha nem lesz vége