1. Ismerted a tiltott csók ízét,
Szívedet a szél ellen szórva szét.
Megbocsát mindezért az értő mindenség,
Nincs az idő veszve még.
Akkor egész ez a szikrázó világ,
Ha megismerted a bánatos oldalát,
Sok fényes álmod süllyedt el az árnyak zord vizén,
Ezért azt mondom, mint rég:
R. ||: Élj a szépért,
Élj, hogy égjél!
Most is tiszta vagy te még. :||
2. Ablakom egy éjjel nyitva állt,
S egy elcsavargott pillangó beszállt,
Szállt a fényben,
Vágytól űzve vetette tűzbe életét.
Ezért azt mondom, mint rég:
R.
3. Szörnyű lenne, ha minden percedért
Felelni kéne, mi volt a csúf, s a szép.
Úgy mint a könnyek, összefolyik sok édes csúnya kép.
Ezért azt mondom, mint rég:
R.