Verse:
Egyedül, csak én tudom milyen, ha nem vagy itt.
Nem őrzöd a lángot, mi felhevít,
és nem találom a helyem.
Bennem kavarog kimondatlanul pár gondolat,
Mi dacolva mindennel, itt maradt,
De most úgy szól a számon.
Ref:
Maradj még, csak egy érintés,
Nem elég!
Én örök tavaszt vártam,
S benned láttam felragyogni újból,
A szívem lázban.
Maradj még, csak egy érintés,
Nem elég!
Emléke hozzám láncol, s bennem lángol
Hol rejt a világ most?
A szíved távol.
Verse:
Kiderül, hogy meddig bírom szótlan, tétlenül,
Hogy az álom már mindennap elkerül
És egyre távolabba a szerelem,
De nem hagyom,
Amíg van erőm, még addig folytatom.
Tudom, visszatérsz majd egy szépnapon,
És így gondolsz rám.
Ref:
Extra:
S mikor elsötétül az ég,
Látod, én sem alszom még,
Mert valami nyugtalanítja lelkem,
Mit nem mondtam rég.
Bárcsak visszahozhatná, visszafordíhatnám én,
Óh, az idő múlását, ami úgy rohan el,
Mint máskor a szél, hát maradj még!