Egy kedves, nedves nyári hajnal
Felhő nélküli ég, a nappal
Aki két lábbal, de egy szárral áll a földön,
Keletre néz, ott kel a nap, a ma onnan jön.
Ez itt egy napraforgóföld az alja zöld, a szája tátva
Minden arc nyugat felé halad, az álmot várva
Aki magasabbra tör, annak lesz, a legtöbb napja
Dagad a szotyi, a szotyola, de lehet üres a héja!
Ha volna egyetlen 1 kíváncsi napraforgó,
Aki csak állna, amíg fordul a bolygó
Láthatná, hogy sárgulni jó!
A többség legyint: nem éri nap, aki szemben áll
Szembe száll -egy madár az- és biztos meg dézsmál
Zöld a fű, és kék az ég, a kaszás kombájn messze még
És addig az sem számít
Ha volna egyetlen 1 kíváncsi napraforgó,
Aki csak állna, amíg fordul a bolygó
Láthatná, hogy sárgulni jó!
Így igazi a nyár!
Minden magból napraforgó
Akkor jó a nyár, ha forró
A jobbnak földig ér a lába,
De minden szálnak szúr a szára!