Sohasem hittem, hogy az, ami volt
Elmúlik egyszer, mit szívem dalolt,
Hogy úgy szeretsz, mint még senki mást.
Eltűnt egy nyár, most hideg a tél.
Szomorú arcom fújja a szél.
Bárhová nézek, minden Rólad szól.
Elmúlt már.
De úgy szeretem Őt.
A nap most messze jár,
Az éj ruhát ölt.
Elmúlt már.
De úgy kívánom Őt.
Egyszer úgyis visszatér,
S ad majd nekem erőt.
Most egyedül élek, mert senki sem vár.
A magánnyal harcolok, de nagyon fáj.
Szívem vérzik, lelkem összetört.
Sohasem hittem, hogy az, ami volt.
Elmúlik egyszer, mit ajkad dalolt.
Hogy úgy kívánsz, mint még senki mást.
Elmúlt már…