Bevezető:
Aszkéta módon élek...
Elvonulva a világtól...
Gondolataimba mélyedve...
Közben ilyen és ehhez hasonló gondolatok jutnak eszembe...

A Fekete Lovag:
Az emberek 85%-a "Látszat világ"-ban él,
És megtesz mindent mindazért, hogy igazinak tudja,
De A Fekete Lovag mindezt félrerúgja.
Csak használni akar, és nem tündökölni,
De nagyon könnyű a sok hold között csillagnak lenni.
Elszeparálva élek, mert az emberektől félek
Arra, aki elpazarolja tehetségét, megvetéssel nézek,
De érzem, hogy nem kéne ezt tennem,
Mert eme cselekedetemmel én is hozzájuk hasonló lettem
Tettem már sok okos dolgot, csak nem fogták fel
Figyelmeztetni akarom őket, hogy az életüket ne rontsák el
A test és a szellem egységét ne bontsák fel
Értelem- és érzelemhiányos életüknek adjanak többletet
Legyenek önmaguk, ne kövessék a tömeget!
De vagy félnek felvállalni önmagukat vagy tompák?
Elbeszélnek egymás mellett, miközben hülyeségeiket ontják
Nem alakul ki köztük konkrét értelemben vett kommunikáció
Az Új Generációban nincs semmi ráció
Hová jut ez a náció, ha az uralkodó nézet a szegregáció?
És nő az emberek közt a szeparáció?
Bár én is elhúzódom a barlangomba, de ha a nézet változna
És a többi ember nem csak károgna, az én tézisem is változna
"Van egy álmom�", mint Martin Luther Kingnek
Egyszer az emberek igazat adnak a téziseimnek,
De levonva a konzekvenciákat, nem várhatok sokat,
Hiszen az Atomkor Generációja belülről rohadt,
Mint a rendszer, miben élünk, és amitől félünk
Demokráciát prédikálva könyörtelenül szívják a vérünk
Mi pedig nézünk, mint a birkák, kiket a vágóhídra hurcolnak
Mindenféle demagóg kampányszöveget belénk sulykolnak
Hányni tudnék, mikor körbenézek, mint egy rossz átok.
Vérben gázolok, hullaszagot érzek, döghúst látok.
Fölöttük keselyűk köröznek, míg hiénák röhögnek
Jól laknak a dögök rothadó húsával, majd nagyokat böfögnek
Tartsatok lököttnek, vagy hasadt személyiségű őrültnek,
De "Nem mindenki őrült, aki őrültségeket művel."
Modern remete vagyok, aki unja az emberek felfogását,
Aki látja a rendszer tudatos agymosási technikáját.

Refrén: x2
Modern remeték - nem érdekel a romlott nemzedék
Modern remeték - pusztuljon ez a nemzedék

Az Időutazó:
Nem antiszociális, hanem szociopata vagyok
Nemhogy nem tudok beilleszkedni, de nem is akarok
Ebbe a romlott társadalomba, ahol sokan kívülről szépek,
De a belsejük otromba, az emberek többsége meg ostoba,
Az Időutazónak saját háza a kolostora,
Olyan, mint Berzsenyi niklai otthona,
Labilis a személye, mint háborgó tengeren egy gondola,
Konzervatív minden gondolata, de tudja mi a norma
Fel-és kiismerhetetlen, mint egy absztrakt forma
Eltaszítok magamtól mindent, és kitaszítottá is válok
Az emberek közé nem járok, a változásra várok,
Nekem van igazam, pedig mindent másként látok,
Ez a különlegességem, de néha olyan, mint egy átok
Nem tehetek mást, szánalommal nézek rátok ti naív emberek,
Azt hiszitek, hogy így egymagamban csak szenvedek?
Minden köpönyegforgató embert megvetek,
A szilárd meggyőződésemből nem engedek
A gondolatok csak úgy kavarognak a fejemben
Egy átlagos ember mit tenne most a helyemben?
Nem gondolkodna, hanem cselekedne, tenne valamit
Azon lenne, hogy porig alázzon valakit
Nem tehetünk róla, hogy a társadalom alakít,
Mindenkit, de minket is, remetéket
Talán ezért is gyűlöljük ezt a romlott nemzedéket

Refrén: x2
Modern remeték - nem érdekel a romlott nemzedék
Modern remeték - pusztuljon ez a nemzedék

*Elégedett vagyok...*