Mikor a sorban állsz, parancsra vársz,
A tenyered izzadni kezd.
Sose kérted ezt, azt hogy itt lehess,
Hogy vágjad a centidet.
Mikor elalszol, csak azt tudod jól,
Hogy ő is alszik valahol.
Ugye nem hiszed, mit a társad hebeg,
Hogy másnak adta a helyed?
Amikor elindul ez a gyereksereg,
S a lábad hazavezet,
Akkor parancs szól, s hegyeket hordozol,
Csak a hited a fegyvered.
Ő csak vár, s te hiszed már,
A hűség-kölcsönöd visszajár, egy év a határ.
Mondd el majd, ha hazatalálsz,
Katonaszerelem volt a bajtárs,
Hitet adott sok éjszakán, könnyek után.
Mondd el majd, ha hazatalálsz,
Katonaszerelem vigyázott rád,
Egy éven át, kételyen át,
Az álmokon át, valaki várt.
Amit a hited azt, azt a jó utat soha semmiért fel ne add!
És a könnyeket, amin más nevet, ők nevelték, nekik elapadt.
Katonaszerelem, ugye van ilyen: kételyek s félelem
Katonaszerelem, meddig él az ilyen,
S mennyit bír a hitem?
Ő még vár, de érzed már, a hűség-kölcsön lejárt,
Itt ez a szabály.
Mondd el majd, ha hazatalálsz,
Katonaszerelem volt a bajtárs,
Hitet adott csak éjszakán: könnyek után.
Mondd el majd, ha hazatalálsz,
Katonaszerelem vigyázott rád,
Egy éven át, kételyen át,
Az álmokban állt, valaki várt.
De látod majd, ha hazatalálsz,
Katonaszerelem másra talált,
Hol van a lány, egy éve már
Hülye vagy