Nyisd ki , Elisabeth
Elisabeth (musical)
Ferenc József:
Elisabeth, engedj be, Drágám!
Vágyok Rád, férjed volnék.
Jó volna együtt…
Szőrnyű nap volt ma ez
Csupa válság
Jó volna végre oldaladon
Nem bírok már a franciákkal,
Államcsőd zavar forradalom
Jön a tífuszjárvány, ezrek lesznek árván
Gyere, engedj végre!
Vágyom a biztos, csöndes révbe
Akarom, így vigyázz ma rám
E vágytól tiszta éjszakán
No, nyisd ki, hát!
Miért kell itt várnom?
Te legyél, ki megsegít!
Elisabeth!
Elisabeth:
Az igazihoz,
a jóanyádhoz,
csak menj oda hát,
ha ő a fontos…
Ferenc József:
Szívem!
Elisabeth:
Ne kérj most!
Ferenc József:
Mit követtem el?
Elisabeth:
Engednéd, hogy Rudolfot bántsák?!
Ferenc József:
Ki bántja Őt?
Elisabeth:
Mindent megtudtam én,
anyád átadta Őt hülye káplároknak…
Ferenc József:
Ez neveltetés!
Elisabeth:
Ő gyengécske még,
hát döntöttem én:
nem tűröm többé ezt,
válassz hát:
Anyád vagy én!
Szabályos ultimátumot fogalmaztam.Ha nem akarsz elveszíteni, akkor teljesíted!
Magam akarok gondoskodni a gyermekeim neveltetéséről!És mostantól kezdve én döntöm el, hogy mit teszek!Olvasd el az írást, és döntsd el végre: Anyád vagy én!
Most pedig hagyj magamra!
Halál:
Elisabeth!
Aggódnod nem kell!
Pihenj meg karomban, hát!
Jöjj Drága Úrnőm!
Jöjj, szakíts a harccal!
Egy más világ majd megvígasztal.
Meglásd, ott szép, új korszak jő,
valódibb ott a tér, s idő
Elisabeth, Elisabeth!
Jöjj, édesem!
Elisabeth:
Nem, hisz élni vágyom!
Rövid a lét, hát miért ne fájjon?
Szabadnak lennem úgy lehet,
Ha bevetem szépségemet
Menj!
Nem kellesz még!Nem hívlak még!
Menj!
Elisabeth, engedj be, Drágám!
Vágyok Rád, férjed volnék.
Jó volna együtt…
Szőrnyű nap volt ma ez
Csupa válság
Jó volna végre oldaladon
Nem bírok már a franciákkal,
Államcsőd zavar forradalom
Jön a tífuszjárvány, ezrek lesznek árván
Gyere, engedj végre!
Vágyom a biztos, csöndes révbe
Akarom, így vigyázz ma rám
E vágytól tiszta éjszakán
No, nyisd ki, hát!
Miért kell itt várnom?
Te legyél, ki megsegít!
Elisabeth!
Elisabeth:
Az igazihoz,
a jóanyádhoz,
csak menj oda hát,
ha ő a fontos…
Ferenc József:
Szívem!
Elisabeth:
Ne kérj most!
Ferenc József:
Mit követtem el?
Elisabeth:
Engednéd, hogy Rudolfot bántsák?!
Ferenc József:
Ki bántja Őt?
Elisabeth:
Mindent megtudtam én,
anyád átadta Őt hülye káplároknak…
Ferenc József:
Ez neveltetés!
Elisabeth:
Ő gyengécske még,
hát döntöttem én:
nem tűröm többé ezt,
válassz hát:
Anyád vagy én!
Szabályos ultimátumot fogalmaztam.Ha nem akarsz elveszíteni, akkor teljesíted!
Magam akarok gondoskodni a gyermekeim neveltetéséről!És mostantól kezdve én döntöm el, hogy mit teszek!Olvasd el az írást, és döntsd el végre: Anyád vagy én!
Most pedig hagyj magamra!
Halál:
Elisabeth!
Aggódnod nem kell!
Pihenj meg karomban, hát!
Jöjj Drága Úrnőm!
Jöjj, szakíts a harccal!
Egy más világ majd megvígasztal.
Meglásd, ott szép, új korszak jő,
valódibb ott a tér, s idő
Elisabeth, Elisabeth!
Jöjj, édesem!
Elisabeth:
Nem, hisz élni vágyom!
Rövid a lét, hát miért ne fájjon?
Szabadnak lennem úgy lehet,
Ha bevetem szépségemet
Menj!
Nem kellesz még!Nem hívlak még!
Menj!
kapcsolódó videók
