álmodj még, az eső úgy zuhog
csukott szemünkön végigcsurog
a kéz a kézben jéghideg
milyen jó lenne újra fázni veled
álmodj még, hogy örvénylik a gép
mint egy eltévedt óriáskerék
a tenger lent s a vihar fent
milyen jó lenne újra félni veled
milyen kár, hogy nem lehet
és álmodj még egy régi ébredést
óra nincs, s a naptárt se nézd
már várnak rád, én se megyek
milyen jó lenne rosszalkodni veled
milyen kár, hogy nem lehet
ennyi van, ez megmaradt még -
Óóóóó...
még kicsit őrzöm, bár nem sokat ér
egy hátizsákban elfér
egy csöpp eső, mely hozzánk simult
a nagy vihar, már rég elcsitult
lejárt naptár, régi nevek
milyen jó lenne örökké veled
milyen kár, hogy nem lehet
milyen kár, de én most elmegyek