Nincs jó és nincs rossz
csak te vagy és én vagyok
csendben a kertünkben
a kétséget már elültettem...
és te jól gondozod
inkább a virágod lennék mint a játékod
veled még csendben sem lehet ülni a kertünkben
pedig régen más volt minden ÉN emlékszem
senki nem vett minket észre
elbújtunk a szó mélyére
de másoknak egymással fizettünk
szerelmem úgy látszik véget értünk