Versszak1
Ha rám nézel mond el mit látsz
Ez lett a végzetem
18 vagyok de már romokban áll
Az egész élet
A romok közül kitörhetnék
De nincs hozzá erőm
A barátok mennek,de én itt maradok
Minden össze dőlt
Nincsen az életemnek célja
Nem számít már hogy mi lesz velem
Tudom hogy a zenével nem viszem semmire
Ez lett a végzetem!
Nem számít már mit is pofázok
Tudom hogy téged nem érdekel
Nyújtod a kezed,de te is tudod
Hogy valójában nem érlek el!
Refr
A világ az ilyen és ilyen is marad,nincs értelme lázadni
Csak erősödik a düh és harag,ez senkinek sem hiányzik
Belenyugodtam sosem lesz jobb,nem tudok ezen segíteni
Hiú reményeket táplál a zene,de érzed hogy nem fog változni!
Versszak2:
A TV előtt a fotelban ülve
Várod csendben a megváltást
Megsem mozdulsz csak eszed a chipset
Pedig szeretnéd a változást
Ha akarod lázadj vagy csinálj bármit
Nincsen értelme az semminek
Magadban te is egy kérdésen tűnödsz:
Van-e értelme az egésznek?
Ordítok ahogy torkomon kifér
De senki sem hallaja a néma üvöltést
Felteszem magamnak a kérdést hogy :Miér?
De a válasz nem hallom,csak folyton a kérdést!