Versszak1:
Az ember megjelent a Földön
És azóta csak pusztít szüntelen
Az álmok szertefoszlanak
És minden mi kedves eltűnik hirtelen
Az erdő, hol játszottál régen
Mocskos gyárteleppé változott
Te is nézz fel az égre
Az ember pusztulásra kárhozott!
Átvezető:
De te csak gyilkolj, pusztíts, felgyújthatod az egész bolygót
Lángoljon, égjen, hiszen már úgy sem számít mi lesz holnaptól
Rerf:
Mi vagyunk a méreg a Földnek
Felemésztjük az összes életet
Csak nézzük mi lett belőle
De mért nem látja senki a tényeket
Az ember önző módon
Elpusztít mindent mi elé áll
Szennyezzük csak a levegőt, s vizet
A vég már úgy sincsen soká!
Versszak2:
A természettel nem törődve
Átformáltuk az egész Föld golyót
A gondokat félre téve
Kiirtottunk több száz állatot!
Nyomorékok születnek sorra
Fertőzött csecsemők jönnek a világra
Rájövünk nem így kellett, volna
De akkor már minden hiába!