Megkötnéd a kezem, de nem bírom a rendet,
Csak úgy jó nekem, ha káosz vesz körül.
Befognád a szám, de én megtöröm a csendet,
És nem érdekel, ha túl sokba kerül.
Lázad a vér, gyűlölj, ha akarsz mindezért!
Lázad a vér, fogadj el önmagamért!
Kezed felém nyújtod, de én csak úgy akarlak,
Ha nem védesz meg folyton magamtól.
Ha vigasztalni próbálsz, azonnal elzavarlak,
Sosem kértem a sajnálatodból.
Lázad a vér, gyűlölj, ha akarsz mindezért!
Lázad a vér, fogadj el önmagamért!
A vérem útján a sorsom nem más,
Ereimben égjen, pusztítson el ez a láz!
Lázad a vér, gyűlölj, ha akarsz mindezért!
Lázad a vér, fogadj el önmagamért!
Ha megérem, egy elázott éjen, akármilyen mélyen,
Az utolsó szó jogán végül megteszem, nem kérem:
Ha elmegy a lift a Mennybe, s én ott maradok az úton,
Az utolsó járat a Pokolba tart, ha odaérek, felgyújtom.