Van egy pár dolog, amit ki nem állok
Ha lehet, kerülök és nagyon utálok
Ilyen a magány meg persze az unalom
Ha akarod, ezeket odaadom
De nem hinném, hogy kellene neked
Mert olyan dolgok, amit senki se szeret
Otthon ülni, és csak bámulnia falat
Meg azon keseregni, hogy az idő nem halad
történjen már valami végre
Úgy érzem beleláncoltak a székbe
Az erőm elhagy, de lehet nem is volt
" Ne hagyd, hogy az unalom gyÅ‘zzön!" Ãgy szólt
A hang, a mi a fejemből jött
HA elhagyom magam rögtön belém köt
" Na gyerünk, a lehetőség a tied
öld meg a magányt, mert az agyadra mehet!"
Igen megint igaza van
A megoldás itt van az agyamban
Gondolni könnyű, csak megtenni nehéz
Ha lelkemre rászárad a penész
A legfontosabb, hogy társak kellenek
Mert egyedül unatkoznak az emberek
Köztünk már megvan az egyesség
Az unalom az elsőszámú
közellenség
Csináljunk valamit együtt, ami jó
Hagyjuk el a Földet, mint egy űrhajó
Az unalom az elsőszámú közellenség
Jöjjön a lebegés, a kötetlenség