Itt a vég, ez a gyönyörű vég
Rám nem vár már kínszenvedés
Bennem nem lesz már semmi életcél
Amikor elhív innen a vég.
A halálom lesz a megváltás, ami olyan szép
Mint egy színes kép
Amit fest a jelen a múltnak
És ez véget vet minden örömnek és búnak
Kitárt karokkal várom a végzetem
Mert ez legyen még szép az életben
Az élet is jó lehettet, volna velem
De az igazság előtt nem csuktam be a szemem
A halálrózsáját már letéptem
S a szívemet egy másikra cseréltem
Nekem már egy más élet kell
A halál sűrűjében, elveszetten
A halál órája körbejárta a Földet
Hogy az élőket megbolondítsa a végzet
Azért, hogy ők is lássanak valami szépet
S a szemük előtt pörögjön le az élet
A tengerparton, ahol a víz a partot mossa
Egyetlen szó van a homokba írva
Amit a halálom percében felolvasok
S míg vége nem lesz addig a fülemben, zajong.
Nem futok el a megváltásom elől
Mert úgy is megtalálna, kerül, amibe kerül
Követ akár tíz mérföldön is keresztül
S mikor kifáradtam, két kézzel folyt meg belülről
Letámad, mint vérző vadat az oroszlán
S mint kígyó belém mélyeszti a méreg fogát
S én a végzetem kezében olvadok szét
Itt vár rám a nagyszerű vég.