első ízben hullott közénk Feketéssy János
hétmérföldes lépteitől mennydörög a város
nem szólt sokat
nem is pletykás
tejet iszik almát eszik
fára mászik feketéssy pajtás
libát őriz mindenki más libalegelőkön
míg én vígan elnyújtózom sziklaheverőkön
sírni-ríni mi végre?
tönkremegyek miért ne?
a hőmérőkből kifogyott a higany
szárnyam tépem s tollasodom
nem is nagyon értem
árnyékomat ostorozom
ostorommal éppen
zsebrevágtam trágya tárgyam
nyúlj a zsebembe be bátran
mélyen tisztelt olvasó
(hogyha meg nem sértem)