Kezdjük újra mint régen
mint a manökenek a képen
mikor ártatlanra festették magukat
de ne taposs rá a fékre
mert ha egy beindult ember fékezi magát
csak sírás lehet a vége
hát kezdjük újra az egészet
kezdjük újra mint régen
Mit is lehet mondani arról a nőről
aki belép az ajtón és egyből a cigit
a portásfülke előtt
a hamutartóba nyomja, mert rajta
hibátlan a smink
s ő még sem olyan link,
hogy ne tűnjön teljesen kimértnek
ad majd helyettünk az image-nek
Adjunk az image-nek!
Fűszál a fején
az image igazán megkapó
hajnalban az utcán, és nem zavarja
a nadrágján a tenyérnyi folt
Mert régi, és kemény
még ki sem száradt, vége volt
soha nem élt elhihetően
nem marad nyoma, főleg nem olyan
amilyen bennem régen volt
összeaszalódva
szilvakékben…
Adjunk az image-nek!