Vágyakat adunk szárnyainak,
Hogy szakadjanak szerteszét.
Lassított felvételen hullik a mélybe,
Ugye gyönyörű szép.
Vére kiontott harmatát
Magára keni majd Jézus herceg.
Csak egy kis hűvösséget érez,
És nem felejti el azt a percet.
Lenn a tűzoltók mindenre elszánt,
Összeszokott, kis tábora.
Fenn az üldözési mánia,
Semmihez sem hasonlítható mámora.
Nem emlékszik, hogy mennyi volt,
Tízezer lehetett, tízezer emelet.
Csak húsz centi a lába alatt,
És a szárnyai szakadni kezdenek.
Tudatában van, hogy a tudatában van
Valami, ami nem való.
Nem tud hős lenni háborúban,
Pedig csak a hősnek jó.
De mi szárnyakat adunk vágyainak,
Hogy szétszakadjanak, amint lehet.
Nem emlékszik, hogy mennyi volt,
Tízezer lehetett, tízezer emelet.