Egy anya az iskola előtt,
A gyerekét hiába várja,
Megszokott dolog, hogy a kislány,
Valahol a mély torkát tárja,
Helyes nyolcéves lányok,
Állnak a placcon és várnak,
Mikor jön majd egy autó,
Ahová beszállnak.
Ma már jó üzlet a cukor,
És jó üzlet hozzá a szerelem,
A bácsinak nem kell a cukor,
A kislánynak nem kell a szerelem,
Egy test, egy kéz, vagy egy száj,
És mindennek oly hamar vége,
És egy hangról hiszik azt,
Hogy ez a gyerek lihegése.
Egy nő a kocsma előtt,
A férjét hiába várja,
Megszokott dolog,
Hogy egy nyolcéves kislánnyal látták utoljára,
Egyedül megy haza, mégis,
Egyedül fekszik az asszony,
Haldoklik közben a férje,
Valahol a dunaparton.
A földön fekszik a férfi,
Cukor a pofájába…
Egy helyes nyolcéves kislány,
Rúzsozza a száját utána,
Hiába mondta a férfi anyja,
Hogy "Ne fogadj el idegentől édességet",
Oly csábítóak voltak,
Azok a vékony kis térdek.