Ha elfogyott a türelem, mindegy, míg keresed,
nevetve jobb neked,
ez a dal a szeretet, ah buli van a szíveden,
ne hagyd el önmagad.
Mert így a jó, ha táncolsz, nevetsz,
nem talál rád, rég, ami bánt,
ha könnyed volt a két szemeden,
réges-régen már messze jár.
Hol az a nyár, ha nem is keresed,
mindig a tiéd, ott a szíveden,
ha szomorú a szó, csendes a világ,
szóljon ez a dal, szívből igazán.
Nem kell, hogy várj, na gyere közelebb,
érted szól a dal, köztünk a helyed,
ha szomorú a szó, csendes a világ,
szóljon ez a dal mindig hozzád.
Igazi, ha nevetek, ici-pici szívemen,
nincsen semmi baj,
álmaimat keresem, zene van a szívemen,
minden szó vigasz.
Mert így a jó, ha táncolsz, nevetsz,
nem talál rád, rég, ami bánt,
ha könnyed volt a két szemeden,
réges-régen már messze jár.
Hol az a nyár, ha nem is keresed,
mindig a tiéd, ott a szíveden,
ha szomorú a szó, csendes a világ,
szóljon ez a dal, szívből igazán.
Nem kell, hogy várj, na gyere közelebb,
érted szól a dal, köztünk a helyed,
ha szomorú a szó, csendes a világ,
szóljon ez a dal mindig hozzád.